Az itt élő magyar fiatalokkal elmentünk a Magyar Intézetbe klasszikus koncertre. Amit én nagyon nagyon szeretek… Öreg bácsika néha félreütötte a billentyűket, no meg nem találták a kottát de végül is jól sikerült a koncert. Bartók, Liszt vegyesen szerepelt a repertoárban. Ahogy válaszolgatnak a dallamok egymásnak, ohh ahogy magával ragad a zene, ahogy érzéseket ébreszt, ahogy történeteket mesél el… csodás volt… egy szerelmes vívódását láttam magam előtt. Egy nő és egy férfi válaszolgattak egymásnak … aztán egyre hevesebben, majd összevesztek, majd kibékültek… A koncert magyar borkóstolással végződött, töménytelen mennyiségű itallal… sósmogyoróval, olajbogyóval… Asztalos Petivel beszélgettem sokat, építész mérnök és építő itt Párizsban, és Verával aki pedig ügyvéd, és Anikóval aki ugyan csak építész… Jó kis csapat nagyon kedvesek… Ohh persze volt ott mindenféle ember, néni agyon operált arccal nagy felfújt szájjal vörös naaaagy hajjal (80 év körüli) rémisztő volt szegény… de sok magyarral találkoztam, és élveztem a partit. Még máskor is jövök…